Batáta, jobb, mint a burgonya?

Dietetikusként főként inzulinrezisztensekkel, sportolókkal, fogyni vágyókkal foglalkozom. Mindhárom csoport étkezésében fontos, hogy milyen szénhidrátokat fogyasztanak, mikor és mennyit, és azoknak milyen a felszívódási sebessége. A burgonya sokaknak közülük tiltott élelmiszerként villog a fejében, és csak áhítozva nézik az étlapok menüiben a krumpliból készült köreteket. Mégis vágynának valamire, ami a burgonyához hasonlít. Ezért csillogó szemmel teszik fel a kérdést, hogy mi a helyzet a batátával: lehet-e azt burgonya helyett enni, hisz az nem krumpli.

Valóban az édesburgonya, Ipomoea batatas, Óceániában kumara, más néven batáta  (melyet már hazánkban is termesztenek) rendszertanilag nem burgonya, csak az alakja hasonlít rá. A szulákfélék családjába és a hajnalka nemzettségbe tartozó növény, amit elsősorban gyökérgumójáért (mely lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös is) termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Íze fajtánként eltérő lehet, a gesztenyéhez vagy a sütőtökhöz hasonlítható leginkább.

Sokan azért választják az édesburgonyát, mert azt gondolják, vagy úgy tudják, hogy cukorbetegség, inzulinrezisztencia esetén gyakrabban beilleszthető az étrendre, mert kisebb inzulin és vércukor emelkedést eredményez, és kevesebb benne a szénhidrát. A NutritionData tápanyag-adatbázis alapján a tápanyag tartalma és a Glikémiás Terhelése (mely a Glikémiás Index fogalmára épülve, egy adagra vonatkoztatva összehasonlíthatóvá teszi két étel vércukorszint emelő hatását: GT= GI/100 * az adag szénhidráttartalma grammban) azonban nem jobb, mint a burgonyáé és az egy étkezésre szánt adagja sem kisebb.

Így bármennyire is csábító ez a különleges hangzású növény, sajnos nem javasolt gyakoribb fogyasztása, mint a burgonyának, és ugyanúgy figyelni kell rá, hogy a kevésbé feldolgozott formáit válasszuk ételkészítéskor.

Felhasználható köretnek, rakott étel részekéhez, levesbe, salátának, grillezhető, héjában sütve egészben, vagy hasábokra vágva sütőben, de akár édes süteményt, pogácsát is lehet készíteni belőle. Mindig jó valamilyen rostosabb zöldséggel, és minőségi olajjal dúsítva kiegészíteni (pl.: valamilyen csírával, vagy chia maggal tálalni). 
Készítenek belőle lisztet, keményítőt és szeszes italt is, azonban ezek egyike sem lehet a mindennapi étkezésünk része, mivel igen gyorsan felszívódó tápanyagforrást jelentenek. Ilyenkor is érdemes valamilyen lassabb felszívódó pl. valamilyen magliszttel keverve felhasználni.

Tárolásnál figyeljünk arra, hogy a hőmérséklet 10 és 15 °C között legyen, a páratartalom pedig 80% körül, így akár a felszedéstől számítva egy évig is eláll. Ha túl sokat készítettünk belőle hűtőben 3-4 napig tárolható. Egy-két perces előfőzés után fagyasztóban is tartható 3-4 hónapig.