Minden, amit tudni kell a kölesről

Sokféleképpen eljuthatunk oda, hogy feltegyük magunknak a kérdést, mit lehet kezdeni a kölessel, mire jó, hogyan lehet felhasználni? Év eleji fogadalmak kapcsán sokan szereznek be új alapanyagokat, amik között gyakorta ott a köles is, mint a szépség záloga.

Jelentős azok száma is, akik magasabb rost tartalmú, cukor-, vagy gluténmentes étrendbe kezdenek, vagy fogyási, illetve emésztést javító szándékkal akarnak egészségesebb étrendre térni. Vannak, akik a mostanában annyira gyakori inzulin rezisztencia kezelése okán bevezetett szénhidrát számolós életmód kapcsán jutnak el gyorsan a köleshez.

Ezeknek a törekvéseknek azonban gyakran az lesz a vége, hogy ott áll a polcon a bontatlan csomag, mert idegenkedünk tőle. Pedig a köles termesztésének kezdete a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. A kőkorszakból származó leletek szerint a kor legfontosabb kásanövénye volt. Ázsiában őshonos (a köleskása itt még most is egy igen kedvelt és gyakran fogyasztott étel), de hazánk természeti adottságai is megfelelőek arra, hogy kölest termesszünk, így ez a gabona őseink táplálkozásának szerves része volt. Három féle színű héja lehet: piros, fehér, szürke.
 

Jellemzői: 

• Számos ásványi anyagban gazdag: fluor, foszfor, kén, magnézium, kalcium, B1, B2, B6, niacin.

• Zsírtartalma általában 3-6%, kiemelendő jelentős linolénsav tartalma.

• Antioxidáns hatású polifenolokat is tartalmaz.

• Magas a metionin-, cisztin-, ciszteintartalma – ami gyorsítja a máj regenerációját-, ezért májbetegség (cirrózis), illetve minden olyan állapotban, amikor a máj fokozottabb igénybevételnek van kitéve, javasolt rendszeres fogyasztása.

• Nem tartalmaz sikérképző fehérjét, ezért fogyasztható gluténmentes (lisztérzékenyeknek szánt) étrendben. Különösen javasolt ez ilyenkor, mert a hagyományos gluténmentes pékáruk többsége, illetve a lisztes termékek alacsonyabb rosttartalmúak. Ez növeli bizonyos betegségek (székrekedés, magas koleszterin, túlsúly-elhízás, szív- és érrendszeri, egyes daganatos betegségek) kialakulásának kockázatát.

• Kovasav tartalmának köszönhetően rendszeres fogyasztásával elősegíthetjük a bőr rugalmasságát, a haj fényességét, a körmök erősségét.

A boltok polcain megtaláljuk, hagyományos gabonaszemként, de lisztet, pelyhet, sört, snacket is készítenek belőle.

Nézzük meg mit is kezdhetünk a kölessel? Legegyszerűbb válaszként „bármit”, de azért legyünk ennél kicsit konkrétabbak.

Reggelire:

Főzzünk édes vagy sós köleskását!
Most lehet, hogy sokan azt gondolhatják, ugyan kinek van erre ideje. Pedig ha miután felkeltünk, feltesszük, körülbelül 20 perc alatt megvan (elkészítés előtt mossuk át), ez alatt pedig el tudjuk végezni az egyéb dolgainkat. A köles pelyhéből 3-4 perc alatt elkészülhet az édes kása.
A köleskása kiválóan tápláló, segít az emésztőrendszer karbantartásában, a vércukor rendezésében. Felválthatjuk vele a sokak által már unt felvágottas kenyeret, tehát tényleg egy szuper reggeli alapanyag lehet.
Készíthetünk köles körözöttet, ami azoknak jelenthet nagy örömöt, akiknek mellőzniük kell a tejtermékeket (érdemes odafigyelni, hogy a nap folyamán meglegyen a megfelelő állati fehérje bevitel).
Használjunk köles lisztet kenyerek (lisztkeverék részeként), palacsinták sütésekor, ezáltal biztosítani tudjuk, hogy a hagyományos gluténmentes étrendben használt kenyérféléknél nagyobb legyen ezek rosttartalma.

Tízóraira, uzsonnára:

A köles liszt alapanyaga lehet süteményeknek, piskótáknak, amiket ha cukor nélkül, tejjel- tejtermékkel, vagy gyümölcsös változatban készítünk, könnyen beilleszthetővé válnak az egészséges étrendbe. 

Ebédre, vacsorára:

Használjunk párolt kölest rakott, töltött ételekbe a rizs helyett vagy köretnek.
A párolt köles használhatjuk levesbetétként, vagy beletehetjük felfújtakba, vagdaltakba is kenyér vagy rizs helyett.