A timut-bors a Himalája érintetlen nepáli hegyvidékén terem, a szecsuani bors nepáli változata. A 2000 méteres magasságban és afelett fekvő területeken a helyi gazdálkodók fáradtságos munkával gyűjtik be a cserjéken fejlődő terméseket, majd szárítják és kézzel kiválogatják őket. Ebből a kellemes citrus- és grapefruitjegyekkel rendelkező fűszerből főként az aromás termés- vagy magburkot használják fel. Ez a borsfajta többnyire vadon nő bokrokon és cserjéken, nagy magasságokig terjedő hegyi régiókban. Ősszel szedik le, majd ezt követően az érett terméseket a napon szárítják, míg kinyílnak. Ekkor az apró fekete magok kihullnak. A legtöbb íz a magköpenyben rejlik.

Az inkább közepesen csípős timut-bors elengedhetetlen az ázsiai konyhában, ahol gyakran erős chilifajtákkal kombinálják. A borsra jellemző a bizsergető íz és egy enyhe zsibbadtságérzet a nyelven. Ázsián kívül a timut-bors néhány évvel ezelőttig alig volt kapható. A timut-bors ideális minden wokban készülő ételhez, világos szárnyasfélékhez és haléletekhez. Borskeverékeknek ez a borsfajta citrusosan friss jelleget kölcsönöz. Fahéjjal, édesköménymaggal, csillagánizzsal és szegfűszeggel vegyítve a fűszerkeverék „kínai öt fűszer” néven ismert.